Egy újszülött életében nagyon fontos az érintés, a testközelség. A megfelelő hordozással sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb lesz a babánk. A babahordozás lényegéről és a jó hordozókendőkről Lak Zsuzsó baba- és gyermekhordozási tanácsadót (Hurcifészek) kérdeztem.

 

Mi a babahordozás lényege?

A kisbabákkal egészen a mozgásfejlődés látványos beindulásáig (azaz amíg az
önálló helyváltoztatásra képessé válnak), az érintés az egyetlen kommunikációs
csatornánk. Szinte minden igényük az érintésünkben elégül ki. A felnőttel szoros
közelségben táplálkoznak és alszanak (jól), ilyenkor az igazán kiegyensúlyozott
a hőháztartásuk, a légzésük, a hormonrendszerük. Mi felnőttek pedig akkor
vesszük észre legkönnyebben a finom jelzéseiket, ha közel vagyunk hozzájuk. A
babahordozás lényege tehát a kapcsolat, mert az érintés kommunikáció.

 

Milyen testtartásban legyen a hordozott baba?

Figyeld meg, hogy hogyan tartod a kisbabádat akkor, amikor karba veszed őt! Két dologra szoktunk ilyenkor figyelni. Arra, hogy stabilan tartsuk a babát, és arra, hogy a helyzet otthonos, kényelmes legyen számunkra. Ezt az élményt keressük a hordozóban való hordozás során is. Fontos még az is, hogy őrizzük a baba természetes, gömbölyű testhelyzetét, és hogy a lábacskáit a számára otthonos helyzetben, terpeszben felhúzva tarthassa. A terpeszben magasra húzott térdek által kialakuló pozíció támogatja a baba csípőjének a fejlődését is. Ez az ízületünk mechanikus ingerek hatására formálódik, és olyanra alakul, amilyen pozícióban van a csípő, amikor az inger (döccenés, súrlódás) éri. Egyszerűen szólva “kikopik” a megfelelő formájúra. A legfontosabb inger ebben a folyamatban a négykézláb mászás lesz. Viszont minél kisebb a baba, annál könnyebben formálható az ízület, és annál inkább fontos neki a pozíció. Ezért bátorítalak, hogy törekedj rá, hogy a hordozás során is megkapja a számára ortopédiailag is fejlesztő testhelyzetet. Néhány praktikus tanácsot is adnék ehhez.

Ha nem hordozóban van

Az első arra vonatkozik, amikor a baba le van téve, tehát nem a hordozóban van. Legyen a ruhája olyan kényelmes, laza, hogy könnyedén magasra húzhassa a térdeit, fel a hasához! Egy egészséges baba így alakítja megfelelő formájúra a csípőjét ebben az életszakaszban. Kerüld a nyújtott, egyenes lábakkal való bepólyázást, ami akadályozza ebben a mozdulatban, mert ellene van a csípő egészséges fejlődésének!

Amikor pedig magadon hordozod a babát…

tartsd úgy, hogy a térdei terpeszben és magasan lehessenek! Válassz olyan hordozót, ami képes így megtámasztani a babát!

 

Milyen a jó babahordozó?

A baba számára akkor lesz stabil a hordozós helyzet, ha a hordozó méretben megfelelő számára, és úgy használod, hogy kellemesen szorosan körülöleljen benneteket. A hordozó két ponton kell, hogy nagyon stabilan tudja tartani a babát. Fent a tarkója környékén – ez lehet ennél picit feljebb és lejjebb is a korának, mozgásfejlődésének és az érdeklődésének megfelelően – és lent a popsija alatt szélesen alátámasztva őt, nagyjából térdhajlattól térdhajlatig. A kendők többsége kellően széles és variálható ahhoz, hogy bármekkora babát képes legyen így megtámasztani, ha precízen használod. A kevesebb mozdulattal használható csatos vagy megkötős kenguruk (hátrésszel és pántokkal rendelkező babahordozók) kulcsa pedig az, hogy a hátrészük mérete és kialakítása alkalmassá tegye őket rá, hogy a fenti módon és mértékben támasszák meg a babát. Általánosságban elmondható, hogy vásárlás előtt ezeket mindig érdemes kipróbálni (mind a baba, mind a felnőtt kényelme miatt), és hogy a nagyon keskeny alátámasztást biztosító, alul bugyiszerűen elkeskenyedő kengurukat, a bugyikengurukat érdemes kerülni.

 

Hová vegyük magunkra a kisbabát? És a nagyobb babát?

A hordozóban való hordozásnál elhelyezkedhet a baba elöl a felnőtt mellkasán, de lehet egészen oldalt a felnőtt csípőjén, és kerülhet a baba a felnőtt hátára is. Azt, hogy milyen magasan legyen rajtad a baba nyugodtan ítéld meg a saját kényelmed alapján! Jellemző, hogy az egészen pici babát a mellkasunkon hordozzuk, majd a méretének, súlyának a növekedésével és az érdeklődésének a kibontakozásával egyre inkább az oldalt, vagy a háti pozíció válik be. Nem minden hordozó alkalmas mindhárom pozícióra, tehát a hordozóeszköz választásnál szempont lehet az, hogy szeretnél-e oldalt, vagy háton is hordozni.

 

Miért kezdted el hordozni a kisbabádat?

Az első gyermekem sokat sírós, hasfájósnak mondott kisbaba volt. A sok virrasztástól és ringatástól a végkimerülés határán, éjszaka egyszer magamra kötöttem a rugalmas kendőnkben, és a hintaszékben ringatva nyugodtunk meg mindketten. Mostmár tudom (statisztikákból), hogy a hordozott babák 50%-kal kevesebbet sírnak. Ez hatalmas különbség! Valóban ennyivel jobban vannak attól, hogy testközelben vannak! A testközelség önmagában hat a hormonrendszerre, egy “nyugtató hormonkoktél” a babának. Nem lenne túlzás azt mondani, hogy gyógyszer, csak azért nem hívom annak, mert valójában a teljesen egészséges babának is nagy szüksége van rá. Nevezzük inkább immunerősítő koktélnak. A szülői ölelés megvigasztalja, megnyugtatja, és megerősíti a babát. Az ilyenkor lejátszódó hormonális változás pedig nemcsak rövidtávon, hanem hosszútávon is hat. Amikor felnőttként stresszt él át, attól függ, hogy milyen hatékonysággal birkózik meg vele, hogy mennyit kapott kisbabaként, kisgyerekként ebből a nyugtató hormonkoktélból. Aki kevesebb erősítést kapott babaként, az kisebb stresszre is nagyobb “kilengéssel” reagál hormonális szinten. Akit viszont sokat ölelgettek, megvigasztalták fájdalmában, tehát kicsiként elég erősítőt kapott az jobban fogja bírni a stresszt, ellenállóbbá válik a szervezete és könnyebben megnyugtatja magát.

 

Miért lettél tanácsadó?

Amikor elvégeztem a képzést nem tettem mást, mint bármikor máskor, amikor tanulásba fogtam: az érdeklődésemet követtem. Addigra már második gyermekemet hordoztam, és szerettem volna többet tudni azokról a folyamatokról, amiről fentebb írtam. Miért is olyan jó a hordozás? A tapasztalatomhoz elméleti tudást szerettem volna gyűjteni, hogy teljesebbé váljon a kép. A tanácsadó képzéstől hihetetlenül sokat kaptam a saját életemhez is, és a képzés végére úgy éreztem, hogy olyasmi ez, amit én is szeretnék továbbadni. Annak idején én magam is kaptam segítséget hordozási tanácsadótól, tudtam, hogy milyen értékes az empatikus, a másikra odafigyelő jelenlét, a tapasztalat- és tudás-megosztás ebben a helyzetben. A kisbabás időszak kihívásokkal, akár szenvedéssel teli helyzet is lehet. Szeretném, ha az édesanyáknak semmiképp nem kellene egyedül küzdenie. A kihívás ugyanis attól válik szenvedéssé, hogy úgy érezzük magányosan, tehetetlenül viseljük. Meggyőződésem, hogy a támogatás az, ami kivezet ebből a sötét alagútból. Mindannyian vagyunk néha ott az alagútban, ez rendben van. Amikor elérkezik a pillanat, hogy elég volt, szükség lehet egy segítő kézre. Ezt a kezet szeretném nyújtani azoknak, akik nyitnak felém. Érzelmi támogatást és praktikus segítséget a kisbabás nehézségekben. Megszüntetni nem mindegyiket tudom, de abban tudok segíteni, hogy többet ne temethessenek maguk alá, hanem megerősödve, felfegyverkezve szállj szembe velük mentálisan és praktikusan is.

 

Hogyan zajlik egy hordozási tanácsadás?

Elsősorban abban szoktam támogatni a szülőket, amiben kérik. Van, aki a saját hordozójuk használatában kér segítséget, és ezt tanítom meg lépésről lépésre. Van, aki hordozót szeretne választani. Ilyenkor tudok mutatni sokfélét, és kérdéseket is felteszek, hogy közelebb kerülhessek hozzá, vajon mit lenne jó ajánlanom nekik. Általában többfélét is kipróbálnak. Kölcsönözni is lehet tőlem hordozókat, hogy kicsit hosszabb ideig és otthoni körülmények között is tesztelhessék, hogy mi válik be. A sok-sok lehetőség közül, amiket én ismerek, és ugyanakkor hallva az ő szempontjaikat igyekszem megtalálni a személyre szabottan, számukra ideális választást. A babák, a családok sokfélék, mások az igényeik, szempontjaik, erősségeik, mindenkinek más válik be. Az anyatársak ajánlásaihoz képest azt gondolom, hogy annyiban mások az én javaslataim, hogy nem kizárólag a saját egyedi anyai tapasztalatomból táplálkoznak, hanem egy szélesebb körű elméleti tudásból, és a sok-sok különféle családdal szerzett tapasztalatomból is. Élesen látom, hogy nem mindenkinek az válik be, ami nekem bevált. Ugyanakkor tipikus mintázatokat is látok, hogy hasonló helyzetben egy másik családnál mi hozott megoldást. Szakemberként abban is különbözöm még, hogy a kommunikációmat is a támogató jelenlét szempontrendszere határozza meg. A tanácsadáson az édesanyák, édesapák feltehetik a kérdéseiket is, akár a hordozással általánosságban, akár valamilyen speciálisan őket érintő körülménnyel kapcsolatban. Megnyugtató válaszokat kaphatnak azokban a dolgokban, amik félelemmel, bizonytalansággal töltik el őket. Olyan is van, hogy hosszasan beszélgetünk azokról az élethelyzetekről amik a családnak nehézséget okoznak. Nem kell, hogy szorosan összefüggjön a hordozással, ez abszolút része lehet a tanácsadásnak, ha a jelenlévőknek segítség az, hogy ezeket a nehézségeket átbeszélhetik olyasvalakivel, akinek van egy bizonyos tudása a baba élettani szükségleteiről, és ugyanakkor érzékeny a család felnőtt tagjainak a szükségleteire, értékrendjére, szempontjaira is. Nagyon megtisztelő, felemelő érzés nekem a hozzám fordulók ilyenkor megnyilvánuló bizalma.

 

Milyenek a visszajelzések?

Ezek jelentik számomra a legfőbb motivációt. Mindenkitől kérni szoktam visszajelzést, és nagyon sokan adnak. Azt mondanám: szívmelengetőek. Általuk újra és újra láthatom, hogy mekkora hatalmas erő és lehetőség van a hordozásban, a gondoskodásnak ebben az egyszerű és nagyszerű módjában. Hadd idézzek egyet arról, hogy miben hozott változást egy édesanya életében a hordozási tanácsadás és a hordozás: “A fiam nappal sokszor nyűgös, csak kézben van el, 30 perceket alszik, azt is csak hintában. Utolsó utáni lépésként fordultam Zsuzsóhoz, mert az írásai alapján nagyon nyitottnak, türelmesnek és elfogadónak tűnt. Kiderült, hogy tényleg az, rengeteg eszközt mutatott és elmondott róluk mindent, fel is próbáltuk, ami szimpatikus volt. Végül a saját döntésemként, mindenféle nyomás nélkül mégis a karikás kendőt választottam, mert kiderült, hogy a kisfiam nézelődni szeretne, és csak a csípőkötés adott neki ehhez elég teret. Begyakoroltuk, vettem is egy kendőt. Mégis elkeseredetten írtam Zsuzsónak, hogy nem megy, béna vagyok stb. Tökéletes kötést akartam, nem voltam elégedett, pedig Beni jól érezte magát a kendőben. Zsuzsó kiemelte a kötés erősségeit, biztosított afelől, hogy a kisbabám biztonságosan helyezkedik. És felvetette, hogy talán túl szigorú vagyok magamhoz. Átgondoltam és tényleg így lehetett. Ez volt a fordulópont, sokkal magabiztosabb lettem. Mostmár nem stresszelek rajta, felteszem a fiamat néha jobban sikerül, néha kevésbé, de ameddig mindkettőnknek jó, hurcizunk. Legutóbb (nagy meglepetésemre, mert nagyon rossz alvó) már el is aludt benne.”

Tanácsadás élmény

Vagy itt van egy visszajelzés arról, hogy milyen élmény volt maga a tanácsadás: “Kétszer voltam nálad. Ami akkor kifejezetten jól esett: ahogy a kisbabámhoz és az igényeihez viszonyultál. Nekem kicsit nehéz volt az, hogy elsőre nem sikerült a legvidámabb és legkipihentebb állapotában menni és így egyszerre próbáltam veled kommunikálni, hordozót próbálni és rá is figyelni, ami egy idő után kicsit feszültté tett. Jól esett, hogy részedről nem éreztem semmi sürgetést vagy neheztelést amiatt, hogy szünetet kell tartani, megcsúsztunk időben, vagy épp elaludt a gyerek (emlékszem, hogy meglepődtem, amikor suttogva kezdtél beszélni miatta).“ Nagyon megérintettek egy várandós édesanyának a sorai is, amiket ide kattintva olvashatsz.

Állok rendelkezésedre hordozási tanácsadáson személyesen vagy online videóhívásban! Találkozhatsz velem a Facebookon, a YouTube-on és rengeteg kreatív tartalmat találsz a weboldalamon is. Ha szimpatikusnak találsz, kövess, keress, kérdezz bátran!

 

 

Lak Zsuzsó